Vitathatatlan tény, hogy a pillanatot érdemes megélni a jelenben, és nem szabad túlságosan előreszaladni, de vállalkozóként azért mégsem egy kisnyugdíjas vagy, akinek mindegy, mit hoz a holnap, hanem egy valódi jövőteremtő vagy, és ez amellett, hogy folyamatos feladatokkal is jár, a felelősséget is magában hordozza.

Biztosan találkoztál már a kilátástalanság érzésével is vállalkozói életed során, hiszen olyan nincs, hogy mindig egyforma, magas szintű teljesítményre vagyunk képesek! Illetve van, de nem ugorhatunk fel a csúcsra, úgyhogy most a lépcsőn kezdünk majd felfelé haladni.

Januárban indítok egy kreativitásfejlesztő programot. A program egy egész napos tréningből, és két klubnapból fog állni. A tréningen megtanítom, mi a kreativitás, hogyan használhatod a kreativitást az üzletben, aztán máris gyakorlati állásba fordítjuk a főkapcsolót, és egy nagyon izgalmas, aktív, problémamegoldó, ötletező délutánnal zárjuk a napot.

A két követő klubnapon a tréning délutáni gyakorlatát fogjuk újra kivitelezni, játékos formában. Ez a két klubnap azért nagyon fontos, mert ekkor már ismerni fogjátok egymást, és a problémamegoldó, kreativitást fejlesztő gyakorlat során meg fogjátok látni, mennyivel másabb a gyakorlat idegenek között, és mennyivel másabb ismerősként. Azt majd a helyszínen eldöntitek, hogy melyik a hasznosabb, előre nem lövöm le a poént.

Milyen témakörök lesznek?

A kreativitást általánosan is lehet fejleszteni, de mivel vállalkozók vagytok, vagy szeretnétek lenni, mindenképp a vállalkozások témakörében lesznek gyakorlati feladatok.
- Marketing
- Eladás, értékesítés
- Ügyfélszolgálat
- Bevétel növelés
- Szövegírás
- stb.

A klubnapokon saját problémáitokat, kihívásaitokat oldjuk meg. Nemcsak a több szem többet lát, de a több ész többet gondol elvét is kihasználjuk majd.

A poén

Tavasszal és nyáron már teszteltük, és kiválóan bevált a „Mondd meg az árat Te!” elv az árazásban. Ennél a tréningnél is ezt fogjuk használni. Ez elég kreatív, nem?

Részletek és jelentkezés december elején, hogy aztán már nyugodtan át tudd engedni magadat az ünnepi készülődésnek, illetve az ünnepi hajrának – ez utóbbi sem rossz ám, sőt!

Miért január?

Egyrészt én is át akarom magam engedni az ünnepeknek, másrészt pedig január a legjobb alkalom arra, hogy változtassunk az eddigi megszokott, netán elavult, poshadt módszereinken.
Az egész napos tréning szombati napon lesz, a két követő klubnap pedig pénteki napokon, délután. Részletek és jelentkezés december elején.

Addig is, számolgasd, hogy neked mennyiért érné meg… Eléggé korlátozott lesz a létszám, gyorsan kell majd jelentkezni, ne érjen meglepetésként kb. két hét múlva, hogy lépni kell…

Rita

Mint Siker Coach, nagyon is megértem a kisvállalkozások jelenlegi struccpolitikáját, de egyben az ellenkezőjére intelek: „Ki a fejeket a homokból, és nézzünk szembe a problémákkal! Ez biztos megoldásra vezet, ellentétben a tehetetlen várakozással!”

A héten megérkezett valamelyik környékbeli reklámújság a postaládánkba, és én bizony mindig át szoktam nézegetni ezeket: kik hirdetnek, hogyan hirdetnek, mit hirdetnek, és persze miért. Általában a kíváncsiság vezérel, de pszt, vásároltam is már ezen újságok hatására, csak ezt titkolom, nehogy ártson az imidzsemnek .

Nagy örömmel láttam a hirdetési újságban, hogy két egymáshoz közeli bútorüzlet összeszövetkezett, és bár tudomásom szerint nem volt köztük üzleti összefonódás, de most együtt hirdetnek, egy teljes oldalon! Az árukészletük közel azonos, az árfekvésük ugyanaz, sőt, kapaszkodj meg, a célcsoportjuk is, mégis képesek voltak konkurenciaharc helyett összefogni, és telibe beteríteni egy teljes oldalt. Az egyik üzlet vezetőjét személyesen is ismerem, ha legközelebb találkozunk, ki fogom kérdezni a szövetség részleteiről, hátha tanulságos lehet mások számára is.

De aztán tovább lapoztam. És megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy ha összehasonlítom a hirdetési újságok előző számait a mostanival, akkor két nagyon markáns tendencia látszik: vagy zsugorodnak a hirdetések, vagy teljesen eltűnnek.

Nem vagyok marketinges, de én is szoktam marketingezni, és azt már a saját cégeim bőrén megtapasztaltam, hogy a marketingre szánt költségek visszafogása egyenlő a bevétel csökkenéssel… Oké, legyünk jóindulatúak, és reménykedjünk abban, hogy az ingyenes hirdetési újságokban való megjelenés redukálódása – mind méretben, mind darabban – valami más csatornán való megjelenést, vagy valamilyen más marketingeszköz fejlődését is jelenti egyben.

De az a helyzet, hogy ebben azért kételkedek picit…

Egyáltalán nem csodálkozom, hogy a kisvállalkozók a jelenlegi gazdasági helyzetre úgy reagálnak, hogy még az eddigieknél is kevesebbet költenek fejlesztésekre, beruházásokra, marketingre, önmaguk és kollégáik fejlesztésére, ezt még valahogy meg is értem. Amikor képtelenek vagyunk rálátni az okokra, és csak az okozat súlya alatt szenvedünk, akkor én tényleg megértem, hogy a „jól bevált”, bebújok a sarokba, becsukom a szemem, befogom a fülem, és már itt sem vagyok – mentalitás uralkodik el a kisvállalkozásokon. Megértem, de elfogadni nem tudom:  az nonszensz, hogy a problémákkal egyáltalán nem nézünk szembe!

„Minden vállalkozásnak a maga problémája a legnagyobb.”

Úgy gondolom, hogy nem mindegy, milyen vállalkozásokról beszélünk. Vannak piaci szegmensek, ahol elindult már a fellendülés, a válságból való kilábalás, de mégis azon a szegmensen belül is tönkre tudnak menni a cégek. Vannak szegmensek, ahol még mindig érződik a recesszió – ilyen vidéken például a kiskereskedelem -, ennek ellenére magánkézben lévő kis boltok is el tudnak lavírozni. Nem az a lényeg, milyen piacon vagyunk, hanem sokkal inkább az a lényeg, hogy mennyire tudunk kreatívak lenni a problémamegoldásban. Minden vállalkozásnak a maga problémája a legnagyobb. Azt látom, hogy a problémát megfogalmazni is nehéz a vállalkozásoknak önmaguk számára, így nem is néznek vele szembe. Két lehetőség van: vagy túlélnek, vagy tönkremennek. Vagy fekete a helyzet számukra, vagy fehér.

A probléma a probléma

A problémakezelés problémája általánosnak mondható Magyarországon, nemcsak a kisvállalkozások esetében, hanem magánszemélyeknél is. A kisvállalkozások jól nyomon követhetően magukon viselik a tulajdonosuk személyiségjegyeit, és ez a problémakezelésben is megmutatkozik. Véleményem szerint onnantól lesz igazán biztos egy cég jövője, amikor elkezdik a problémákat nem elfedni, hanem felderíteni és megoldani.

Meg lehet nézni a világhírű, magas színvonalú termékeket gyártó cégeket, például a rengeteg szakkönyvet ihlető Toyotát, vagy a legtöbb autógyárat. Az alkalmazottaiknak legfőbb feladatul a problémák felderítését és jelzését szabják meg, mert már évtizedek óta rájöttek, hogy az embereik csodálatos problémamegoldó elmék, nem pedig robotgépek. A MAL Zrt. által okozott katasztrófa is bizonyítja: problémák mindenhol vannak, és nincs az a súlyos probléma, amit ne lehetne elfedni, kérdés, hogy kinek éri meg és miért.

Hogyan nézzünk szembe a vállalkozási problémákkal?

Első lépésként definiáljuk a problémát, anélkül, hogy azonnal a megoldáson törnénk a fejünket! Azonnali teherletétel az, hogy ha tisztán látjuk magát a problémát. Egy ügyfelem hónapokon át tartó küzdelem után mert csak szembenézni a cége égető problémájával – a multik megjelenésével arányosan tűntek el a vevői -, és amikor ez megtörtént, akkor már másnapra megvolt a cselekvési terve. Új marketing eszközöket próbált ki, új beszállítókat is keresett, és egy hétvégén az üzletét is átfestette és átrendezte, és kitalálta, hogyan tegye élvezetesebbé, ember közelibbé a vásárlást. A legérdekesebb az volt, hogy s fellendülés beindulásán túli hetekben is mindig újított valamit. A vevők egy része visszatért, új vevők jöttek, most pedig újabb egység nyitását tervezik. Mindezt úgy, hogy képes volt kihúzni a fejét a homokból.

A vállalkozáshoz, a cégvezetéshez jókora adag bátorság kell, ezt már tudjuk. A bátorság nem szól másról, mint a saját félelmekkel való szembenézésről. Biztos vagyok benne, hogy minden cégnél vannak úgynevezett neuralgikus pontok, amikkel a vezetőségnek – még ha a vezetőség létszáma egyetlen ember, egy kisvállalkozás esetében például – nehezére esik szembenézni. Ilyenkor kiváló megoldás a kreativitás behívása a megoldó eszköztárba.

Fel lehet fogni játékosan is a problémák megoldását, de a legjobb, ha szisztematikusak és szisztematikusan kreatívak vagyunk. A Toyotát már említettem példaként, ők számtalan megelőző és problémaelhárító módszert dolgoztak ki, amik a magyar szemnek furcsának tűnhetnek, mert például rendszerezéssel és rendrakással kezdődnek. Érdemes rákeresni az „5S” (http://hu.wikipedia.org/wiki/5S)  és a „Termelés 7 vesztesége” kifejezésekre, akkor is, ha nem gyártó cég vagy, hanem például online vállalkozó.

Minden fejben dől el?

A problémák elfedése emberi tulajdonság, ezáltal természetes velejárója az életnek, így a vállalkozásoknak is. Éppen ezért bőven elég, ha „átállítjuk az agyunkat” a problémafelfedő, majd a problémamegelőző gondolkodásmódra: sokkal jobb eredményeket érhetünk el, sokkal rövidebb idő alatt.

Rengeteg siker-sztori úgy indult, hogy megvizsgálták más cégek problémáit, és a sajátjukban kiküszöbölték azokat. Nem kell messzire menni, elég csak a Google-ra, a Pixar-ra, vagy a McDonalds-ra gondolni.

Tisztában vagyok vele, hogy a gondolkodásmód váltást a legegyszerűbb javasolni, de a legnehezebb kivitelezni, csakhogy egyáltalán nem lehetetlen.

A 3-a-kislány tréningen megmutatom, hogy hogyan, és ez még semmi! De majd erről holnap este mesélek!

Addig is: tedd meg magadnak a szívességet, és írd fel egy lapra a legégetőbb vállalkozási problémádat, és olvasd fel hangosan!

Készítettem egy tanulmányt, a legutolsó, infótermék fejlesztési projektem kapcsán. Egyszerűen lemértem, mi, mennyi ideig tart, majd kicsit felfelé kerekítettem – mivel az efféle kivitelezésben elég nagy gyakorlatom van már, így nyilván nekem rövidebb ideig tart, mint mondjuk annak, aki ma kezdi -, és aztán összesítettem.

Töltsd le a tanulmányt, aztán 16 nap múlva szeretném, ha azt írnád ide a kommentek közé, hogy elkezdtél végre pénzt is keresni!

Tanulmány letöltéséhez klikk ide>> (új ablakban fog megnyílni)

Ezek után egy árva hangot sem szeretnék arról hallani, hogy nem volt időd megvalósítani!

Pénzt nem tudunk adni az üzlethez, de támogatást, közösséget, barátságokat, üzleti kapcsolatokat igen! Kattints, és csatlakozz vállalkozónői fórumunkhoz!>>

Azt viszont biztosan nem tudod, hogy Hamupipőke kiváló volt az időgazdálkodásban! Bár a mese egészen más szemszögből mutatja be őt, de most nézzük meg, milyen fortélyokat vetett be Hamupipőke azért, hogy ne sodorják magukkal a tennivalók, hogy sose késsen el sehonnan. Főleg az lett volna nagy gond, ha az éjféli menekülést kési le, egy pár perccel, ugyebár .

Hamupipőke a házimunka minden nyűgjét gyenge vállain viselte, és kiszolgálta rettenetes mostohaanyját és csúf mostohanővéreit. Ellátta a háztartást, főzött, mosott, takarított. Itt lép be a képbe Hamupipőke egyik legfontosabb időgazdálkodási fortélya: kiszervezte a házimunkát! Biztosan emlékszel még, amint azt a Disney adaptációban is láthattuk, a kisállatok, a madarak, az egerek, a kutyus, mind-mind segítettek neki a maguk módján, hogy képes legyen a végére érni annak a rengeteg munkának.

Hamupipőke elfogadta a segítséget! Lehet, hogy ő ezerszer jobban csinálta volna meg, lehet, hogy ő sokkal precízebben oldotta volna meg, de vannak azok a helyzetek, amikor nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy minden apró mozzanatot mi végzünk el!

Nincs aki megértse a vállalkozási gondjaidat? Csatlakozz a klubhoz még ma, és többé nem leszel egyedül!>>

Sokszor beszélgetek olyan nőkkel, akiknek otthon besegít a házimunkába a nagymama vagy nagypapa. És valahogy ezek az elbeszélések sosem a háláról szólnak, hanem a panaszról: már megint beleavatkozott, már megint kimosott, már megint megfőzött, már megint…

Akiknek ilyen problémájuk van, üzenem: adj hálát! Nézd a hála szemszögéből! Sőt, kérd meg a nagymamát, nagypapát, hogy segítsen többet, segítsen konkrétumokban! Ne duzzogj azért, mert van segítséged! Attól még nem jut neked kevesebb levegő, hogy valaki segít! Nem leszel csökkent értékű háziasszony és nő azért, mert valaki segít!

Vállalkozónőknek meg egyenesen kötelező segítséget kérni és elfogadni! Hogyan is akarnánk egyszerre 48 órát dolgozni egy nap alatt, segítség nélkül? Tessék kérni! És tessék elfogadni! És tessék örülni neki!

Hamupipőke amellett, hogy hálásan megköszönte és elfogadta a segítséget, amit a háziállatoktól kapott, nagyon tudatos is volt. Úgy ment el a bálba, hogy tudta, éjfélkor lejár az ideje, és visszaváltozik hercegnőből szegény, mostoha sorsú leánnyá, tehát legeslegkésőbb éjfélkor el kell jönnie a bálból.

Amikor éjfélt ütött az óra, Hamupipőke nem fogott neki halogatni a cselekvést. Uzsgyi, rohanni kezdett, még a fél pár cipellőjét is elveszítette a nagy menekülésben! Gondolj bele, mi lett volna, hogy ha nekiáll agyalni, ahogy mi szoktunk: jajj, de ehhez most annyira nincs kedvem! Jajj, de úgy szeretnék maradni! Jajj, de utálok elrohanni a bálból! Jajj, de hát pont itt van a szőke herceg, hát nehogymár!

Nem jajjgatunk! Idő van! Futás!

Valld be őszintén veled is számtalanszor megesik, hogy idő van, és nem indulsz neki a teendőnek. Vagy ami még kellemetlenebb, nem is veszed észre, hogy idő van… Mert ennyire nem is vagy tudatos. Minden olyan képlékeny, minden olyan meghatározhatatlan az időbeosztásodban és a tennivalók sorában, így aztán soha, semminek nem jön el a konkrét ideje, csak egy nagy tennivaló hólabdát görgetsz magad előtt, és aztán meg rosszul érzed magad emiatt.

Tessék példát venni Hamupipőkéről! Ha előre tudod, hogy valamit meg kell tenned, bármilyen kellemetlen is a dolog, tessék futni! Akár még a fél cipődet is hátrahagyhatod, a szőke herceg majd utánad viszi .

De itt még nincs vége Hamupipőke időgazdálkodási fortélyainak!
Nem gondolnánk, de a remek időzítés is az időgazdálkodás része. Emlékszel? Mikor eljött a szőke herceg az üvegcipellővel, akkor Hamupipőke nem robbant be a szobába ajtótokostól, hanem szépen kivárta a kedvező pillanatot: megvárta, míg a mostohanővérei nevetségessé válnak a batár nagy lábaikkal, és aztán jött elő csendesen, szerényen, és aratta le a babérokat!

Céltudatosan várni többet ér, mint hamarjában cselekedni (túl korán). Most azt mondhatnád, hogy ez ellentmond a halogatásról szóló bekezdésnek, pedig, ha jól figyeltél, akkor nem: ha van stratégiád, ha van célod, akkor mi sem egyszerűbb, mint elkülöníteni a jó időzítést a halogatástól. Várni a kedvező pillanatra nem azt jelenti, hogy elhalasztottunk valamit. Ha minden teendőd, minden mozzanat az életedben csak úgy egy kupacba van hányva, akkor természetesen stratégiáról sem beszélhetünk – Hamupipőke az igazság és a kontraszt elvét alkalmazta a kivárásnál: az igazság úgyis nála volt, a kontraszt (batár nagy mostohanővéri lábak) pedig még inkább az ő malmára hajtotta a vizet – hanem csak káoszról.

Hamupipőke nem vett részt az Idővarázs tréningünkön, így ő csak ösztönösen jó időgazdálkodó volt. De most nem Hamupipőke és a szőke hercegek korát éljük, így egy mai HősNőnek nem árt, hogy ha kicsit több van a tarsolyában az ösztönöknél. Kattints ide, ha ösztönös mesehősnő helyett igazi, vérbeli időgazdálkodási HősNő szeretnél lenni, ráadásul 1 nap alatt! >>

Nézd meg a kedvezményt és a több, mint 25ezer forint értékű ajándékokat (az első 30 jelentkezőnek!). Katt ide>>