194.”A fájdalom majdnem gyengédség” A lelki traumák nemcsak a lélekben hatnak, de testi tüneteket is okoznak. A gyomrunk összeszorul, lélegzetünk felgyorsul, légszomj, remegés, bénultsághoz hasonló tompaság borít el. A fájdalom betölt, és uralja egész lényünket. Szétfoszlik biztonságérzetünk, megrendülnek stabilnak gondolt állásaink, és legszívesebben összekuporodva keresnénk menedéket. Ez az az állapot, ahol a gyengeségünk betölt....
Olvasd tovább »
189.”Minden fájdalom forrása a ragaszkodás” Ha elveszítjük azt, amihez ragaszkodunk, akkor szenvedünk. A ragaszkodás egy görcsös kötődés. Valaminek a birtoklása, legyen az ember, tárgy, vagy egy eszme. Csak egyféle módon vagyunk hajlandóak viszonyulni hozzá, ez pedig a saját elképzelésünk. Ha ez nem teljesül, netán elveszítjük amihez ragaszkodunk, nagy fájdalmat élünk meg. Minél több dologhoz...
Olvasd tovább »
184.A fájdalom az az energia, amire szükségem van ahhoz, hogy az önmagammal kapcsolatos negatív gondolatokba kapaszkodjam” A fájdalom az az energia, mely a negatív énképünket táplálja. Ha nincs fájdalom, nem sokat foglalkozunk többé a dologgal. Egyszerűen érdektelenné válik. Bezzeg amíg fáj valami, szinte másra sem tudunk gondolni! Újra és újra felidézzük, és szinte elmerülünk...
Olvasd tovább »
Az érzelmi fájdalom dédelgetése Nem ritkán fordul elő az, hogy valaki tudatosan jobban akar lenni, eljön oldásra, és úgy gondolja, hogy az aktív felelősségvállalása is megvan: változtatni akar, azonban a tudat alattija nem így gondolja… Ilyenkor a kliens persze értetlenül áll, hiszen ő mindent megtesz, még sincs változás. Amíg tudat alatt bizonyos érzések, negatív...
Olvasd tovább »
134.”A jelenlegi kapcsolatom az a folyamat, amelyben a régi fájdalom elmúlhat” Egy kapcsolat mindig felszínre hoz dolgokat. Miközben összecsiszolódunk, előbukkan az önmagunkról alkotott kép, mely gyakran elég sötét énképet takar. A szeretet a kapcsolatban lehetővé teszi, hogy átéljük saját “jóságunkat” is. Hibáink, tévedéseink ellenére megtapasztaljuk, hogy szerethetőek vagyunk, és bármit gondoltunk magunkról, most esélyt...
Olvasd tovább »
47.”Ha fájdalom ér, amikor adok valamit, akkor azért adtam, hogy kapjak” Van, hogy úgy gondoljuk, a legszebb éveinket áldoztuk valakire, aki hálátlan volt, és miatta elfecséreltük az életünket! Vagy, hogy csupa jót tettünk valakivel, aki meg sem köszönte! Ekkor megsértődünk, megbántottnak, eltaszítottnak érezzük magunkat. Pedig csak annak a jele, hogy azért adtunk, hogy mi...
Olvasd tovább »
Áss le – egészen addig, ahol a fájdalmadat érzed. Több nőt látok, fehér gyolcsruhában, hosszú, földet verdeső bő szoknyában, ahogy pirosló arccal állnak egy vonalban a szabad ég alatt. Mindnek ásó van a kezében, kemény fanyelű, fényesen villogó élű, sokat használt ásó. Elszánt arccal állnak egymás mellett, kicsi távolságot tartva egymástól, szemükben tükröződik az...
Olvasd tovább »
Nem kéne azzal kezdenem, hogy az ember társas lény. Itt a HősNők ezt tudják, hiszen erre a társaságra (is) vágynak. Ezért olvassák a cikkeket, ezért folyik a párbeszéd itt és a fórumon is. Ha a “társas lény” kifejezést hallom, nekem alapvetően a párkapcsolat jut eszembe. Amely lehet valódi, tartalmas kapcsolata két szerető és egymást...
Olvasd tovább »
Ne lacafacázzunk, ne szépítsünk, ne nézzünk mindent rózsaszín szemüvegen át: ez a HősNősködés már túl sok a jóból! Az élet igenis kemény, tele egy csomó kellemetlenséggel, problémákkal, gondokkal, betegségekkel, de olyan is van, hogy reggel egyszer csak, minden ok nélkül bal lábbal kelünk fel, és mindent ezerszer rosszabbnak látunk, mint előtte való este… Hát...
Olvasd tovább »
25 éves lehettem éppen, amikor egy nap a munkahelyemen, a lépcsőn felfelé haladva azt vettem észre, hogy a bal csípőmben szúrós-égetős érzést érzek. Fura volt, mert addig soha nem tapasztaltam ilyesmit. Arra gondoltam, hogy biztos az állandó 12 órázás megtette a hatását, és elfáradtam. Másnap már nem csak lépcsőn felfelé fájt, hanem sima, egyenes...
Olvasd tovább »
