Mostanában történt. Mióta ezt végigéltük, másképp tekintek magamra, magunkra. És mostmár teljesen biztos vagyok benne, hogy nemcsak hogy van néhány betegség (nem velünk született), amely lelki eredetű, hanem MINDEN testi problémánk pszichés okokra, ráadásul konkrét pszichés problémára vezethető vissza.

A kislányom története következik, olvassátok szeretettel.

Szinte sohasem volt beteg, tavaly, 4 évesen tüdőgyulladással majdnem be kellett feküdnie a kórházba, kapott antibiotikumot, életében először. Aztán kezdődtek a tünetek, esténként, lámpaoltás után bedugult az orra, fájt a füle, viszketett a szeme, köhögött, pár hónap múlva már fuldoklott minden este. Minimum egy órát ültünk kint vele a fürdőszobában, hogy megnyugodjon, és el tudjon aludni. Pár hónap múlva kiderítették, hogy durva allergia, háziporra, lisztatkára és penészgombára.

Nekem nagyon gyanús volt már akkor is, hogy csak este jelentkezett ez, és kicsit reggel, de egész nap semmi. Pedig ebéd után, miután hazajött az oviból, ugyanott aludt, ugyanabban a szobában, ugyanabban a helyzetben. Kértem a doktornőt, hogy segítsen kideríteni, mi lehet a lelki oka, és hogy egyáltalán lehetséges-e ez, mert nekem nagyon gyanús. Csak lámpaoltás után kezdődtek a tünetek, pedig volt, hogy ugyanabban a helyzetben olvastunk előtte egy órát. Azt a választ kaptam, hogy a por koncentrációja ilyenkor a legnagyobb, és hogy itt vannak a számok, ennek nincs lelki oka.

Az allergiás tüneteknek is lelki okai vannak
Az allergiás tüneteknek is lelki okai vannak

Épp a gyógyszerbeállításra kellett volna mennünk (mert ugye az a tapasztalat, hogy ez csak rosszabb lesz, és átmehet asztmába is), mielőtt két forrásból is ajánlották nekem dr. Hamer új orvostudományát, az Újmedicinát.  Beleolvastam a honlapba, és megerősödött bennem az, hogy jól gondolom, ennek a betegségnek valamilyen lelki oka van. A kórházból elkértem a leleteket és elmentünk egy konzultációra egy újmedicina konzulenshez. Kiderült, hogy valamilyen elválasztási,  elválasztódási konfliktus okozza, már csak rá kellett jönnünk, mi is pontosan. És nagyon megnyugodtunk, mert már akkor számos történetet hallottam-olvastam arról, hogy ha feltárjuk a konfliktust, és segítünk a kislányunknak túljutni rajta, megoldani, akkor szépen el fog múlni mindenféle gyógyszer nélkül.

Akkoriban tűnt fel, hogy nem megy már olyan nagy kedvvel az oviba, és nagyon letörten, ingerülten jön ki ebéd után, mikor érte mentünk, bár korábban nagyon szeretett járni. De sohasem panaszkodott, ha kérdeztem, elmondta röviden, mi volt. Az tűnt még fel, hogy elég agresszív lett velem, mintha rajtam vezetne le valamit, amit az oviban nem tud. És egyre több rajzot hozott haza, amiből már arra következtettem, hogy egész benti oviidő alatt csak rajzol.

Akkor részletesen kikérdeztem, mi volt az oviban, ki  mit mondott, ő erre mit válaszolt, kivel, mit játszott, rengeteget beszélgettünk. Kiderült pár nap után, hogy nem engedik oda a nagyok 2-3 kedvenc játékhoz, és ő már egy idő után feladta a harcot, inkább nem is próbálkozott. A szája tele volt fekélyekkel, el se múltak, amiket már rágott egy idő után, ezek meg minden nap véreztek, hiába kentem bármivel, újra előjöttek. Az óvó néni szerint ő egy olyan kislány, akin nem látszik az sem, ha örül és az sem, ha nincs jó kedve, és nem szól vissza senkinek, ha csúfolják vagy elzavarják valahonnan. Én ezen nagyon meglepődtem, mert ő itthon egyáltalán nem ilyen, egy kommunikatív, cserfes, könnyen kapcsolatot teremtő kislány.

Visszagondolva akkor súlyosbodtak a tünetek, amikor a kiscsoportból átkerült a nagyobba, ahol középsős korú lévén ő lett a legkisebb. Nagyon szeret kicsikkel játszani, de itt nem volt, csak nála nagyobb gyerek, akik közül pedig többen elég agresszívek voltak vele szemben.

Amikor éreztem, hogy ez lehet  a gond, megbeszéltük, hogy úgy gondoljuk, nem érzi magát jól az oviban, mi lenne, ha kicsit itthon lenne, és a kistestvérével játszana délelőttönként  (ő 3 éves). 2-3 nap múlva megszűnt minden tünete! Ez kb. 5 hónapja volt, azóta nem jár oviba. Egyszer ment vissza, amikor a szülinapja volt, hogy megkínálja a gyerekeket, ő akarta nagyon. De már reggel azzal ébredt, hogy azt álmodta, ő köszönt nekik és nem köszöntek vissza. Amikor odaértünk, fellélegzett, hogy “huhh, anya, de jó, nincs itt XY, mert nem látom a pulóverét”.

Aztán bent ott maradtunk mi is a testvérével egész délelőtt, és miután felköszöntötték, leült rajzolni, pedig ott volt 2-3 kis barátja, akikhez külön eljártunk játszani, akiket nagyon szeret. Többször kértem, hogy gyere, játssz egy kicsit, majd rajzolsz otthon. De mint egy zombi, csak lefelé nézett, és azt mondta egy kitépett fénymásolt papírra, hogy “de anya, olyan szép ez a papír, miért nem akarod, hogy rajzoljak rá?”.  Na ekkor éreztem biztosan, hogy egy másik csoportba szeretném, hogy járjon.

Azóta kétszer kezdődtek újra a tünetei. Két hasonló helyzetben: a testvére már ugyan 3 éves, de többször felkelt éjjel, és volt, hogy egy órát is ordított, hogy gyújtsuk fel a villanyt, és autózzunk. Volt, hogy már annyira fáradt és tehetetlen voltam, hogy senkit nem hagy aludni, hogy átmentem a másik szobába és elkezdtem sírni. Pár nap múlva, amikor elkezdett megint bedugulni az orra, és nagyon gyanúsan horkolt, kikérdeztem, és elmesélte, hogy látta, hogy sírok, és nagyon sajnált… Megbeszéltük, 2-3 nap múlva folyt az orra, majd elmúlt a horkolás, a fülfájás és az orrbedugulás.
A fekélyek  a szájában nagyon nehezen tűntek el, de hónapok óta nem jöttek elő.

Nem gondolom, hogy konfliktusok nélkül lehet élni, de mindezek tudatában már nem fogok/nem fogunk hónapokon át őrlődni egy probléma miatt, hanem valahogy meg kell oldanunk, fel kell dolgoznunk, mert tudom, hogy komoly következményei lesznek. Illetve ha valamilyen addig nem volt testi tünetet veszünk észre magunkon, akkor már tudni fogjuk, mi is lehet az eredete.

Azóta minden nap, vagy majd minden nap átbeszéljük este, mi is volt aznap, sokkal többet beszélgetünk az érzéseikről, így hamarabb felfedezhetők a problémák, és nem jutunk el a hónapokon át tartó komoly betegségekig.

Ekkor kezdtem el részletesebben foglalkozni az Újmedicinával, dr. Hamer korszakalkotó, természettudományos alapokon nyugvó felfedezésével, az 5 természettörvénnyel, amely tisztán, világosan és logikusan elmagyarázza és bemutatja, hogy hogyan okoznak a lelki problémák testi elváltozásokat (és melyik lelki probléma miért éppen azt az elváltozást okozza). Vagyis ahogyan daganatot tudok magamnak csinálni, úgy ha feldolgozom a problémáimat, meg is fog magától szűnni. Ennek a tudásnak a birtokában a testi elváltozásainkat megérthetjük, és tudatosan tudjuk vezérelni őket, a torokgyulladástól kezdve a mellrákig…

Egy másik kislány durva allergiából való gyógyulásának a történetét olvashatjátok el Csákvári Eszter Ébredjetek Anyukák! című könyvében. Néhány részlet itt olvasható a könyvből: http://www.ujmedicina.hu/letoltes/ebredjetekanyukakreszletek.pdf

Szeretettel:    Betti

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot


megszorítások
nélkül, ésszerűen?


Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és


spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!


http://www.hosnok.hu/20ezer/

Allergia – avagy kigyógyulni a gyógyíthatatlanból
Tetszett? Adnál egy 5-öst? Köszönjük!

15 thoughts on “Allergia – avagy kigyógyulni a gyógyíthatatlanból”

  1. Eddig is érdekelt az ujmedicina több helyen olvastam már róla és biztos vagyok benne,hogy ez mükődhet.
    Magam is hasonló helyzetben vagyok nem találnak semmit mégsem gyógyulok.

  2. Érdemes minél hamarabb megtanulni, a gyerekeinknek megtanítani, mert egy hosszantartó, komoly betegségből nagyon nehéz kigyógyulni (de persze egyáltalán nem lehetetlen). Nem nagy ördöngösség az egész, egy idő után már magunktól is rájövünk az összefüggésekre.

    És találó az a mondás, hogy nem akkor kell megtanulni úszni, amikor már fuldokolsz…

  3. Köszönöm ezt az írást! Magam is produkáltam egy tünetet, ami esetében pontosan érzem és tudom, hogy lelki okai vannak. Próbálkoztam már pár dologgal, mert a műtétet mindenképp el kívánom kerülni, a gyógyszereket kerülöm. Tudom, hogy nem véletlenül került ez az írás elém 🙂 Szép napot mindenkinek!

  4. Hajni, örülök, ha segíthettem! 🙂 Az Újmedicina segítségével nemcsak hogy a pontos lelki okok tisztázhatók, hanem még a gyógyulás ideje is kiszámíthatóvá válik.

  5. Nekem is előfordulnak allergiás tünetek (egyre ritkábban): bőrviszketés, tüsszögés, stb. de 20 perc ÉFT-s kopogtatás után rájövök az okra és elmúlnak…

    Amellett, hogy azért az alapos takarításra odafigyelek.

  6. Ez az írás most annyira nagy megnyugvással töltött el. Most érzem azt, hogy végre változóban van a világ, és van esély rá, hogy lelkileg egészséges gyermekek nőhessenek fel, mert számtalan olyan új információ (talán túl sok is) áll a rendelkezésére a szülőknek, melyek segíthetnek, hogy megértsék gyermekeiket. Egy jobb világ van születőben.

  7. Ezzel a módszerrel még nem találkoztam,köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmünket. Az én csodakönyvem :Jacques Martel-Lelki eredetű betegségek lexikona.
    Több ismerősömön segített már, akik mind azt mondták:”Nagyon betalált,hogy mi okozta az adott betegséget”.
    (nem csak allergia)

  8. Sziasztok fiatalok! 34 éve vagyok felnőtt háziorvos és 11 éve foglalkozom gyógynövényekkel kiegészítő terápiaként. Nem régen egy kolléganőm hívta fel a figyelmemet az Uj Medicina fogalmára és nagy örömmel olvasok, hallok az eredményekről. Magam is be akarok kapcsolódni ebbe a rendszerbe, képzésbe magam, betegeim. szeretteim miatt. Egyébként a lelki eredetű bajok sokaságával találkozom praxisomban és használom a megoldást lehetőségként. Sajnos erre a megközelítésre nem mindenki kapható. Már csak a jövő egészséges emberei miatt is örülök annak, hogy a fiatal korosztály ilyen fogékony erre. Szivesen olvasok el minden történetet. Gyerekekről írtok, igyekszem ezt a felnőtteknél is alkalmazni, ez kicsit nehezebb, ha jó ötlet van, szivesen fogadom. 63 évesen is jó tanulni!

  9. Kedves Mária!

    Úgy örülök mindig, amikor ilyen nyitott orvosokkal találkozom! 🙂 Érdemes az Újmedicina oldalon a fórumba regisztrálni, mert rengeteg hasznos tanácsot, történetet olvashatsz. A Program menüpont alatt pedig az országos képzések, tanfolyamok között lehet böngészni.

    szeretettel: Betti

  10. Kedves Betti!

    Ki végezheti el a tanfolyamot? Szükséges hozzá hogy egészségügyi dolgozó legyek? Engem érdekel és régóta foglalkozom hasonló témával.
    Várom válaszod, köszönettel és szeretettel üdvözöllek :Julianna.

  11. Az én nagyfiamnak ugyanez az egy centis lábkülönsége van, mint amit Csákvári Eszter leírt… Évekig gyógytorna, gyerejkorvos jajgatása hogy “Jaj anyuka ez egyre rosszabb” de centije neki se volt… Csak a magánrendelőben…
    No comment. Szilikonos sarokemelő :-)))

  12. Kedves Julianna!

    Bárki elvégezheti a képzéseket, nincs semmiféle kikötés. Persze be is lehet “nyalni” az egészet, ától cettig megtanulni, de pl. nálam inkább úgy megy, hogy a saját és a családom, ismerőseim problémáinak mindig utánanézek, és így egyre bővül a megszerzett alaptudásom.

    Lehet, hogy egy alap egészségügyi végzettséggel nehezebb is átállni erre a fajta gondolkodásra, mert teljesen mást tanultunk az emberi test működéséről. Viszont azt meg nem bánnám, ha jobb, részletesebb anatómiatudásom lenne, ezt próbálom pótolni mostanában.

    Üdvözlettel: Betti

  13. A kisfiamnak ételallergiával súlyosbított nagyon komoly atópiás ekcémája volt, amire egyetlen megoldást találtunk: az EFT-t, ami egy alternatív gyógymód (meridián-energiatechnika). Ezt bárki könnyedén megtanulhatja, és akkor is segíthet, ha nem jössz rá, mi volt a kiváltó lelki ok! A mi esetünkben három hét alatt múltak el a viszkető bőrtünetek, és kb fél év alatt a tejallergia is a múlté lett – és ehhez csak az EFT-t alkalmaztuk, semmi egyebet.

  14. Kedves Betti! Nem tudom él e még ez sz oldal mindenesetre én most taláétam rá ezen írásra. Robertót hallgattsm a youtubon már, meg értem is az ok okozati összefüggéseket, csak ugye rá kell jönni. Ami sokszor elég nehéz. A 2.5éves kislányom egy idő óta nagyon köhög, főképpen éjszaka. 2hónapja költöztünk a fővárosba, 160km-ről. A szüleimhez járunk vissza 2-3 hetente. Amikor hazajövünk minden alkalommal náthás tünetei vannak, főképpen hurutos köhögés. Orvosnál jártunk, köhögéscsillapítót írt, de nem használ. Magamban keresem a hibát, hiszen tudom, hogy ha nem vagyok helyen a gyerek sincs. De az írásokat olvasva arra jövök rá, hogy talán a nagyszülők távolléte lehet az ok, akiknél még egy településen laktunk sokat volt. Azóta vadócabb is. Nyafkább is. Kissé megváltozott az én nyugodt természetű kislányom. Tudna nekem segítteni egy két tanáccsal? Köszönöm! Üdvözlettel: Tímea

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.