Allergia – avagy kigyógyulni a gyógyíthatatlanból

Mostanában történt. Mióta ezt végigéltük, másképp tekintek magamra, magunkra. És mostmár teljesen biztos vagyok benne, hogy nemcsak hogy van néhány betegség (nem velünk született), amely lelki eredetű, hanem MINDEN testi problémánk pszichés okokra, ráadásul konkrét pszichés problémára vezethető vissza.

A kislányom története következik, olvassátok szeretettel.

Szinte sohasem volt beteg, tavaly, 4 évesen tüdőgyulladással majdnem be kellett feküdnie a kórházba, kapott antibiotikumot, életében először. Aztán kezdődtek a tünetek, esténként, lámpaoltás után bedugult az orra, fájt a füle, viszketett a szeme, köhögött, pár hónap múlva már fuldoklott minden este. Minimum egy órát ültünk kint vele a fürdőszobában, hogy megnyugodjon, és el tudjon aludni. Pár hónap múlva kiderítették, hogy durva allergia, háziporra, lisztatkára és penészgombára.

Nekem nagyon gyanús volt már akkor is, hogy csak este jelentkezett ez, és kicsit reggel, de egész nap semmi. Pedig ebéd után, miután hazajött az oviból, ugyanott aludt, ugyanabban a szobában, ugyanabban a helyzetben. Kértem a doktornőt, hogy segítsen kideríteni, mi lehet a lelki oka, és hogy egyáltalán lehetséges-e ez, mert nekem nagyon gyanús. Csak lámpaoltás után kezdődtek a tünetek, pedig volt, hogy ugyanabban a helyzetben olvastunk előtte egy órát. Azt a választ kaptam, hogy a por koncentrációja ilyenkor a legnagyobb, és hogy itt vannak a számok, ennek nincs lelki oka.

Az allergiás tüneteknek is lelki okai vannak
Az allergiás tüneteknek is lelki okai vannak

Épp a gyógyszerbeállításra kellett volna mennünk (mert ugye az a tapasztalat, hogy ez csak rosszabb lesz, és átmehet asztmába is), mielőtt két forrásból is ajánlották nekem dr. Hamer új orvostudományát, az Újmedicinát.  Beleolvastam a honlapba, és megerősödött bennem az, hogy jól gondolom, ennek a betegségnek valamilyen lelki oka van. A kórházból elkértem a leleteket és elmentünk egy konzultációra egy újmedicina konzulenshez. Kiderült, hogy valamilyen elválasztási,  elválasztódási konfliktus okozza, már csak rá kellett jönnünk, mi is pontosan. És nagyon megnyugodtunk, mert már akkor számos történetet hallottam-olvastam arról, hogy ha feltárjuk a konfliktust, és segítünk a kislányunknak túljutni rajta, megoldani, akkor szépen el fog múlni mindenféle gyógyszer nélkül.

Akkoriban tűnt fel, hogy nem megy már olyan nagy kedvvel az oviba, és nagyon letörten, ingerülten jön ki ebéd után, mikor érte mentünk, bár korábban nagyon szeretett járni. De sohasem panaszkodott, ha kérdeztem, elmondta röviden, mi volt. Az tűnt még fel, hogy elég agresszív lett velem, mintha rajtam vezetne le valamit, amit az oviban nem tud. És egyre több rajzot hozott haza, amiből már arra következtettem, hogy egész benti oviidő alatt csak rajzol.

Akkor részletesen kikérdeztem, mi volt az oviban, ki  mit mondott, ő erre mit válaszolt, kivel, mit játszott, rengeteget beszélgettünk. Kiderült pár nap után, hogy nem engedik oda a nagyok 2-3 kedvenc játékhoz, és ő már egy idő után feladta a harcot, inkább nem is próbálkozott. A szája tele volt fekélyekkel, el se múltak, amiket már rágott egy idő után, ezek meg minden nap véreztek, hiába kentem bármivel, újra előjöttek. Az óvó néni szerint ő egy olyan kislány, akin nem látszik az sem, ha örül és az sem, ha nincs jó kedve, és nem szól vissza senkinek, ha csúfolják vagy elzavarják valahonnan. Én ezen nagyon meglepődtem, mert ő itthon egyáltalán nem ilyen, egy kommunikatív, cserfes, könnyen kapcsolatot teremtő kislány.

Visszagondolva akkor súlyosbodtak a tünetek, amikor a kiscsoportból átkerült a nagyobba, ahol középsős korú lévén ő lett a legkisebb. Nagyon szeret kicsikkel játszani, de itt nem volt, csak nála nagyobb gyerek, akik közül pedig többen elég agresszívek voltak vele szemben.

Amikor éreztem, hogy ez lehet  a gond, megbeszéltük, hogy úgy gondoljuk, nem érzi magát jól az oviban, mi lenne, ha kicsit itthon lenne, és a kistestvérével játszana délelőttönként  (ő 3 éves). 2-3 nap múlva megszűnt minden tünete! Ez kb. 5 hónapja volt, azóta nem jár oviba. Egyszer ment vissza, amikor a szülinapja volt, hogy megkínálja a gyerekeket, ő akarta nagyon. De már reggel azzal ébredt, hogy azt álmodta, ő köszönt nekik és nem köszöntek vissza. Amikor odaértünk, fellélegzett, hogy “huhh, anya, de jó, nincs itt XY, mert nem látom a pulóverét”.

Aztán bent ott maradtunk mi is a testvérével egész délelőtt, és miután felköszöntötték, leült rajzolni, pedig ott volt 2-3 kis barátja, akikhez külön eljártunk játszani, akiket nagyon szeret. Többször kértem, hogy gyere, játssz egy kicsit, majd rajzolsz otthon. De mint egy zombi, csak lefelé nézett, és azt mondta egy kitépett fénymásolt papírra, hogy “de anya, olyan szép ez a papír, miért nem akarod, hogy rajzoljak rá?”.  Na ekkor éreztem biztosan, hogy egy másik csoportba szeretném, hogy járjon.

Azóta kétszer kezdődtek újra a tünetei. Két hasonló helyzetben: a testvére már ugyan 3 éves, de többször felkelt éjjel, és volt, hogy egy órát is ordított, hogy gyújtsuk fel a villanyt, és autózzunk. Volt, hogy már annyira fáradt és tehetetlen voltam, hogy senkit nem hagy aludni, hogy átmentem a másik szobába és elkezdtem sírni. Pár nap múlva, amikor elkezdett megint bedugulni az orra, és nagyon gyanúsan horkolt, kikérdeztem, és elmesélte, hogy látta, hogy sírok, és nagyon sajnált… Megbeszéltük, 2-3 nap múlva folyt az orra, majd elmúlt a horkolás, a fülfájás és az orrbedugulás.
A fekélyek  a szájában nagyon nehezen tűntek el, de hónapok óta nem jöttek elő.

Nem gondolom, hogy konfliktusok nélkül lehet élni, de mindezek tudatában már nem fogok/nem fogunk hónapokon át őrlődni egy probléma miatt, hanem valahogy meg kell oldanunk, fel kell dolgoznunk, mert tudom, hogy komoly következményei lesznek. Illetve ha valamilyen addig nem volt testi tünetet veszünk észre magunkon, akkor már tudni fogjuk, mi is lehet az eredete.

Azóta minden nap, vagy majd minden nap átbeszéljük este, mi is volt aznap, sokkal többet beszélgetünk az érzéseikről, így hamarabb felfedezhetők a problémák, és nem jutunk el a hónapokon át tartó komoly betegségekig.

Ekkor kezdtem el részletesebben foglalkozni az Újmedicinával, dr. Hamer korszakalkotó, természettudományos alapokon nyugvó felfedezésével, az 5 természettörvénnyel, amely tisztán, világosan és logikusan elmagyarázza és bemutatja, hogy hogyan okoznak a lelki problémák testi elváltozásokat (és melyik lelki probléma miért éppen azt az elváltozást okozza). Vagyis ahogyan daganatot tudok magamnak csinálni, úgy ha feldolgozom a problémáimat, meg is fog magától szűnni. Ennek a tudásnak a birtokában a testi elváltozásainkat megérthetjük, és tudatosan tudjuk vezérelni őket, a torokgyulladástól kezdve a mellrákig…

Egy másik kislány durva allergiából való gyógyulásának a történetét olvashatjátok el Csákvári Eszter Ébredjetek Anyukák! című könyvében. Néhány részlet itt olvasható a könyvből: http://www.ujmedicina.hu/letoltes/ebredjetekanyukakreszletek.pdf

Szeretettel:    Betti

Hogyan
spóroljunk havi 20ezer forintot


megszorítások
nélkül, ésszerűen?


Töltsd le az
ingyenes tanulmányunkat, és


spórolj
havonta minimum 20ezer forintot!


http://www.hosnok.hu/20ezer/

Allergia – avagy kigyógyulni a gyógyíthatatlanból
Tetszett? Adnál egy 5-öst? Köszönjük!